Espelkamp

Eltelt két év és a cserediák-program keretében újra Espelkampba utaztunk. Október 6-án hajnalban 13 általános iskolás és 16 gimnazista, valamint 4 pedagógus (Nagy Andrea, Kis Titanilla, Ragóné Ország Zita, Bencsikné Szilágyi Zsuzsanna) szállt föl a buszra. A távolság a két város között 1370 km. Az utazás fárasztó, de akik már részt vettek, a viszont látásnak örültek, az újoncok pedig kíváncsian várták az előttük álló napokat. Este 10 óra után érkeztünk meg.  Vendéglátóink meleg levessel kedveskedtek.

                                                            

A partneriskolák tanárai változatos programot állítottak össze számunkra. Délelőttönként a diákok vendéglátójukkal tanórákon vettek részt. A menzán elköltött ebéd után volt közös sport ügyességi feladatokkal és focival, elvittek minket a városi uszodába is. Kedden és csütörtökön Németországgal kapcsolatos ismereteinket bővíthettük: kirándulni voltunk. Kedden Cuxhaven volt az úti cél. Egy órát hajóztunk az Északi-tengeren, a szabadidőben a várossal ismerkedhettünk. Ebéd után a tengerpartra mentünk, hogy megcsodálhassunk egy különleges természeti jelenséget, ami 2009 óta  az UNESCO világörökség része: a Watt-tengert. Apály idején voltunk ott, tehát messze bemehettünk a tengerbe száraz lábbal. Ebben az időszakban el lehet gyalogolni a 9 km-re fekvő szigethez, de ügyelni kell az apály-dagály jelenségének 6 óránkénti változására. Sokan lóháton vagy lovas kocsival teszik meg az utat. Felejthetetlen látvány volt vágtató lovakat látni olyan területen, amit szabályos időközönként víz borít. Csütörtökön a közelben lévő Benkhausenbe látogattunk. A kastélyban a Gauselmann család magángyűjteménye látható. Sokféle automatát megnézhettünk itt: pl. kölni fújót a XIX. század végéről, a nyerő automaták őseit, működő wurlitzert. Felidézhettük a 70-es évek zenéjét, ami mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek egyaránt tetszett. Akkor még tudtak olyan számokat komponálni, amelyek ma is népszerűek.

                                                                                                 

A kastély lépcsőjén készítettünk fotót, majd nekivágtunk a 4 km-es gyalogtúrának. Napütéses őszi időben barangoltunk erdőn-mezőn. Jólesett utána az ebéd, amivel Vehlagéban a közösségi házban vártak minket. 
Gyorsan eljött az utolsó nap, péntek. Jó hangulatban telt a zenés búcsú party, ahol pizzát ettünk, kólát ittunk, sokat beszélgettünk, és Kovács Zsolti is megmutatta, mennyire tanult meg dobolni 3 év alatt. Szombaton hajnalban fájó szívvel pakoltuk be a csomagokat a buszba. Vendéglátóinknak megköszöntük a szíves vendéglátást, azt, hogy a színes programoknak köszönhetően élményekkel gazdagodtunk. Bár viszonylag rövid volt az idő, szövődtek új barátságok, a már meglévőek pedig tovább mélyültek. Köszönjük Birger-Forell, köszönjük Söderblom! Jövő szeptemberben várunk benneteket szeretettel!
 
Ragóné Ország Zita és Bencsikné Szilágyi Zsuzsanna tanárnők beszámolója az október 6-12. közötti espelkampi utazásró